C. S. Lewis

Az �r�m Vonz�s�ban

Isten oda adja az aj�nd�kait, ahol az ed�nyt el�g �resnek tal�lja ahhoz, hogy befogadja azokat.

Csak kevesen voltak hat�ssal a vil�gukra �gy, ahogyan C. S. Lewis. T�bb mint �tven k�nyv f�z�dik a nev�hez, mint p�ld�ul: Egyszer� Kereszt�nys�g, A f�jdalom, Kereszt�ny Viselked�s, A v�l�s, �s Az �r�m Vonz�s�ban. Az �vi k�nyv elad�sok m�rt�ke tov�bbra is k�tmilli� felett van - amelynek fel�t a gyerekeknek �rt Narnia kr�nik�ja adja.

Azonban Lewis legnagyobb eredm�nyeit nem a tudom�ny ter�n �rte el, hanem az �let egyetem�n. Akkor, amikor a nyugati civiliz�ci� bel�pett a "poszt-kereszt�ny" �r�ba, Lewis provok�lni merte a modernizmus �s liber�lis teol�gia m�g� b�jt elm�ket.

David Barratt szerint Lewis legnagyobb teljes�tm�nye az a k�pess�g volt, amivel "felid�zte a r�gi igazs�gokat, �j jelent�s�get �s �letet adva neki egy vil�gi korban, �s provok�lta az �j nyugalmat..." Az ortodox kereszt�nys�g �pp visszavonul�ban volt Lewis megt�r�s�nek idej�n, s amelyet al�akn�ztak m�s liber�lis teol�gi�k, a tudom�nyos �s vil�gi szkepticizmus.

"Hal�la idej�n a kereszt�ny egyh�z eg�sz Nagy-Britanni�ban, s m�g ink�bb az Egyes�lt �llamokban, meg�jult az�ltal, hogy �j rem�nys�ggel �s meggy�z�d�ssel kereszt�nyek emelkedtek ki a gett�ikb�l. Lewis nagy hat�ssal volt ebben."

Mik�zben szellemi tud�s �s gondolkod� volt, Lewis a "hozz� nem �rt�k legnagyobbj�nak tartotta mag�t, aki csak keveset tud." Bar�tai szerint soha sem vesz�tette szem el�l, hogy hallgat�s�ga egyszer� emberekb�l �s nem filoz�fiai tud�sokb�l �ll.

Clive Staples Lewis 1898-ban sz�letet az �rorsz�gi Belfastban, Albert �s Flora Lewis k�t fia k�z�l az egyikk�nt. �desanyja t�z �ves kor�ban meghalt. �desapja, feles�ges hal�l�nak s�ly�t m�rlegelve egy bentlak�sos iskol�ba �ratta, ahol csatlakozott b�tyj�hoz, Warren-hez. Mindk�t fi� borzaszt� k�r�lm�nyeket �lt �t az iskol�ban, ahol az iskolaigazgat� hajlamos volt a d�hkit�r�sekre. Lewis azt �rta: "Ha az iskola nem sz�nt volna meg, �s ha �n tov�bbi k�t �vet ott maradtam volna, akkor val�sz�n�leg �r�kre megpecs�tel�d�tt volna a sorsom, mint a j�s�g tud�sa." A helyzet ir�ni�jak�nt itt kezdett el im�dkozni �s Bibli�t olvasni. Miut�n az iskola bez�rt, Lewis az angliai Malvern Cherbourg Iskol�ba, majd a Malvern F�iskol�ra j�rt. A Malvern ism�t hatalmas negat�v hat�st gyakorolt r�. Miut�n azt k�rte, hogy engedj�k el az iskol�b�l, Lewis W. T. Kirkpatrick oktat�i fel�gyelete al� ker�lt, akit Lewis csak " egy kem�nyfej�, szatirikus ateist�nak" h�vott.

Kirkpatrick hatalmas lehet�s�geket l�tott Lewisban, �s arr�l t�j�koztatta Albert Lewist, hogy a fia �r� vagy tud�s lehetne, "de semmi m�st nem tud bel�le kihozni." Felismerve Kirkpatrick v�lem�ny�nek igazs�g�t, Lewis megp�ly�zta �s meg is kapta a University College �szt�nd�j�t, amely a legr�gebbi az oxfordi egyetemek k�z�tt.

Lewis gyerekkori eml�kei az �r�m ut�ni v�gyakoz�sr�l �rulkodnak. Gyerekk�nt olyan helyeket k�pzelt el, ahol az �r�m szabadon �s �r�kk� l�tezett. Feln�ttk�nt romantikus k�lt�k, Plat�n m�veit , �s a skandin�v-germ�n mitol�gi�t olvasgatta abban rem�nykedve, hogy r�tal�lt a tart�s �r�m �rz�s�re. "K�tlem, hogy b�rki, aki egyszer meg�zlelte az �r�m�t, m�g ha hatalma is lenne r�, elcser�ln� azt a vil�gi �lvezetekre," �rta Lewis.

1917-ben bevonult a katonai szolg�latra, de megengedt�k, hogy Oxfordban maradjon, am�g ki nem nevezt�k hadnagynak �s a frontvonalba vez�nyelt�k. Miut�n megs�r�lt, leszerelt�k, majd folytatta tanulm�nyait �s oszt�lyels�k�nt diplom�zott. Szabad filoz�fia tan�ri �ll�s hi�ny�ban Lewis a negyedik �vet is elkezdte az Oxford College-ban, ahol tal�lkozott egy Nevill Coghill nevezet� kereszt�ny di�kkal, akinek n�zetei seg�tett�k megv�ltoztatni Lewis saj�t �let�r�l alkotott n�zet�t.

Lewis azt mondta Coghill-r�l: "Egy�rtelm�en � volt a legintelligensebb �s leginform�ltabb ember az oszt�lyban... A Coghill-ban megtal�lhat� zavar� t�nyez�k (kereszt�nys�g) egy sz�lesebb k�r� zavar�ss� �lltak �ssze, amely most a saj�t kor�bbi szeml�letm�domat fenyegette. Minden k�nyv elkezdett ellenem fordulni."

Lewis elkezdte olvasni a kereszt�ny szerz�k munk�it. K�l�n�sk�pp nagyra becs�lte George Macdonald-ot, a sk�t kereszt�ny �r�t. �r�saiban Lewis a szents�g olyan jellemz�ire tal�lt, amelyeket addig m�g nem l�tott. John Milton munk�i is nagyon izgatt�k, f�leg az Elveszett Paradicsom, �s �gy volt ez a k�zeli bar�ts�ggal is, amely J. R. R. Tolkien-hez f�zte, aki A Gy�r�k Ur�t is �rta.

1925-ben Lewis angol �szt�nd�jat kapott az oxfordi Magdalen College-ban. Lewis �r�i mindig zs�fol�sig megteltek, ez�rt nagyobb termet kellett keresni. Mindek�zben az Isten ut�ni keres�se is felgyorsult. Egy k�zeli bar�tj�nak �rt level�ben Lewis k�t kereszt�nnyel folytatott "hossz�, kiel�g�t� besz�lget�sr�l" �r, amelyb�l "sokat tanult." Az idealizmust�l, a szem�lyes isten l�tez�s�nek tagad�s�t�l, eljutott a pateizmusig, a mindenben l�tez� szem�lytelen Isten felfog�sig, majd a teizmusig, azaz Isten l�tez�s�ig.

"1929 harmadik trimeszter�ben azut�n megadtam magam, elismerte, hogy Isten az Isten, azut�n let�rdeltem �s im�dkoztam... Isten kem�nys�ge kedvesebb mint az ember l�gys�ga, �s az � k�nyszere a mi szabads�gunk." Lewis utols� l�p�se a kereszt�nys�g fel� az volt, amikor t�nyk�nt elfogadta J�zus Krisztus megtestes�l�s�t. "Most megk�zel�tettem azt a forr�st, ahonnan gyerekkorom �ta a boldogs�g nyilait l�tt�k ki r�m... A leghalv�nyabb jel�t sem tal�ltam annak, hogy Isten �s az �r�m k�zt b�rmilyen kapcsolat l�tezett, vagy l�tezhet. S�t, ink�bb ennek ellenkez�j�re gondoltam. Azt rem�ltem, hogy a val�s�g sz�ve valami olyasmi, amit legjobban egy hellyel jelk�pezhet�nk; ehelyett egy Szem�lyben tal�ltam r�." Az �r�k �r�m v�gre val�s�gg� v�lt C. S. Lewis sz�m�ra.