A Belényesújlaki temető
Emlékezzünk
A mi kis temetőnket is sokan látogatták, álltunk a síroknál, álltunk, álldogáltunk, porladó szívüktől feleletet vártunk, panasszal, kéréssel volt tele a lelkünk, ők nem felelhettek, de mi emlékezzünk. Mert az emlékezés az egyedüli “Paradicsom” melyből ki nem űzethetünk soha.
Gondolatban végig járom az ismerős utcákat, megtelnek a kispadok régi kedves arcú, dolgos asszonyokkal: Bözsi, Erzsi, Eszti, Eszter, Juliska, Julcsa, Piroska, Sára, Margit, Irén, Trézsi, Teréz, Ilonka, Ágnes nénikkel. Állnak a kapukban becsületben megőszült, rendes, magyar emberek: Mihály, Józsi, Feri, Lajos, Imre, János, István, Bali bácsik. Szembe jő velem Bódi Mihály bácsi kedvesen, kalapot emelve. Sándor Mihály bácsi mindig előre köszönt. Kocsiról köszönnek Pandúr Gábor és János bácsi.Mennek előttem a kocsin Gulu Mihály és felesége, s igaz hitű református emberek: L. Balog Ferencz, Bálint József, Gergely Mihály, Lőrincz Mihály .
Jó mesteremberek, kik most nagyon hiányoznak: Mólnár Ferencz, Kiss Ferencz, Szabó Károly, Lőrincz János, Bálint István, Balla Mihály, Hugyák József. D.Balogh Mihályt most is látom ahogy jön haza a szakadátról fiatalosan, Id.Wittman István a jó szabó, Totka Gyula a mindig udvarias borbély, Balog Imre, Balogh János, Kiss Ferencz a jó vasutasok. Balogh Ferencz a dolgos kertészkedő ember, kinek szomorúak lettek öreg napjai, elvesztette fiatal fiát Ferit.
Nótás kedvű emberek: E Balogh Mihály, Németh Péter, Miklós István, Szabó Péter de hiányoztok, hogy zengjen még a lakodalmakon a szép magyar nóta, ami lassan kihalóban lesz. De szépen, magyarosan táncoltak Misu Mihály, Balla Mihály, Kiss Péter, Ládás István, régi tagjai a Kultúr Csoportnak: Sanyi, Karcsi, Bertalan, Jankó, Levente, Ali, Táncoslábú Marika, Zsuzsi. A János Vitézt játszó Szőke Sanyi is itt hagyta az ő Iluskáját.
Fiatalon mentek el: Köteles Jani, Kálmán, Bálint, Simon Ferike, Halász Misi. Szép fiatal nők: Adélka, Miklós Erzsike, Klári, Gergely Erzsike.
Most is élhetne: Balla Lajos, Marton Feri, Vura Feri, Hamza Feri, Kántor Misi, Balogh Öcsi, Ferkó, Biró Pityu, szomszédom a mindig segítőkész Gyuri. Az udvarias Balogh Zoli, Kiss bácsi és felesége, a finom tésztákat sütő Boris néni, a kedves beszédü Piri néni is már rég az angyaloknak varja a szép ruhákat.
Isten nyugtassa őket.
Vigasztalás képpen:
"Nem hallnak meg azok akiket szerettek
Nyáron benne vannak a széna illatában,
Ősszel a lehúlló levél sóhajában.
Télen is itt vannak a didergő fákban.
Tavasszal a nyíló órgonnákban
Arcunkon a legőrgülő könnyben.
Ők segitnek s a teher könnyebb
Mindenütt itt vannak, minden kőben, fában.
Csak a lelkük ragyog fenn a mennyországban."
Németh Gabriella
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
