A csavargk jszakja
2010.06.09. 20:18
A csavargk jszakja
(azonos cmu szndarab tdolgozsa)
Szereplõk: MRIA, JZSEF, EBKAPOR, NYITVARC, ANGYALOK, PSZTOROK, KIRLYOK
1. ANGYAL: (ddolgat) A Kisjzus megszletett, rvendjnk...
2. ANGYAL: Psszt! Hallgass mr el! Ezt majd csak jszaka szabad nekelnnk.
1. ANGYAL: (megijed) Hu, ezt el is felejtettem. De akkor most mit keresnk ebben a barlangban?
3. ANGYAL: Ej, de feledkeny vagy! Ht elõre kell jelezni a szletst!
1. ANGYAL: Kinek kell jelezni?
2. ANGYAL: Nzz mr az orrod el! Ht a gyerekeknek!
1. ANGYAL: Gyerekek! Nagy rmhrt mondunk nektek.
3. ANGYAL: (oldalba ti) Nem gy! Egyszerre!
KZSEN: Nagy rmhrt mondunk nektek. Ma megszletik Megvlttok Dvid vrosban. Ez lesz a jel: talltok egy jszolba fektetett, beplylt gyereket.
(Oldalrl zrgs hallatszik.)
2. ANGYAL: H! Ki zrg ott? Mr itt lenne az kr s a szamr?
3. ANGYAL: Kedves j llatok, pihenjetek mg egy kicsit!
(A sarokbl elõmszik egy csavarg.)
NYITVARC: Nem vagyok n sem kr, sem szamr.
1. ANGYAL: Taln rossz helyre jttnk? Fussunk innen!
2. ANGYAL: Te psztor vagy?
1. ANGYAL: Hozztok csak este megynk.
3. ANGYAL: De el ne aludjatok, gyis felbresztnk benneteket!
(kiszaladnak)
NYITVARC: Ht ezek meg kik lehettek? Csak gy fnylett a kpk nekik. Ltszik, hogy ri npek, nem olyan grlszakadtak mint n vagyok.
(Belp a msik csavarg.)
EBKAPOR: Szervusz, cimbora! Te is lttad az angyalokat?
NYITVARC: Angyalok lettek volna?
EBKAPOR: Ht verbnek j nagyok lennnek, a magunkfajta pedig nem visel szrnyakat.
NYITVARC: Mesebeszd, pajts! Az angyaloknak nincs is szrnyuk, de sse kõ, felõlem azok is lehettek! Õk sem tudnk megakadlyozni, hogy itt tltsem az jszakt.
EBKAPOR: Õk nem is! Esetleg n.
NYITVARC: Te?! Arra kvncsi vagyok! n voltam itt elõszr. gy kihajtalak, hogy Knig replsz!
EBKAPOR: Szp kis alak vagy, mondhatom! Mg a trft sem rted. Van itt elg hely kettõnknek is.
(Lel, kenyeret, szalonnt vesz elõ, Nyitvarc is odal mell.)
NYITVARC: Csak a szlls kzs, a kaja nem?
EBKAPOR: Na, mi van, mr nem akarsz kihajtani?
NYITVARC: Nekem is van szvem! Mirt bntanm egy szegny sor trsamat?
EBKAPOR: No, itt egy darab, egyl! Hanem lttad- e idefel jvet a csillagot?
NYITVARC: Hogyne lttam volna! gy ragyog mr hrom napja, hogy alig brok rnzni. s egyre kzelebb jn!
EBKAPOR: Amikor belptem ide, pontosan a barlang fltt volt. s mr nem mozog, megllt!
NYITVARC: Biztos tged kvetett! Mondd krlek, nem vagy te vletlenl valami vndor prfta?
EBKAPOR: Ne trflj, pajts, mita az eszemet tudom, csavarg vagyok. De n azt mondom, ez a csillag jelent valamit!
NYITVARC: Persze, hogy jelent! Itt az este.
EBKAPOR: Ht te honnt pottyantl ide, hogy neked csak ezt jelenti?
NYITVARC: Ha tudni akarod, Egyiptombl. Ott muvelt emberek lnek, tuds csillagszok, nem holmi babons npsg.
EBKAPOR: Akkor felvilgostalak, kedves tuds egyiptomi, hogy egy ilyen csillag megjelense egyltaln nem vletlen esemny.
(Vratlanul elkomolyodik, gy folytatja, mint aki, egy szmra nagyon fontos dologrl beszl.)
Tudod, az n npem mr rgta vr valakire. A Szabadtra, akit Isten kld el neknk, hogy bkt hozzon a Fldre. Prftink sokszor jvendltek rla s n, egsz letemben remlek abban, hogy megltom az rkezst.
NYITVARC: Õt jelezn ez a csillag?
EBKAPOR: Igen... Taln õt jelzi. Lehet, hogy mr ma este s esetleg ppen ide jn el kznk.
NYITVARC: Megbolondultl? Nzz mr krl! Akirõl vszzadok ta jvendlnek az nem itt fog megszletni. Ebben a hideg istllban! Ne lmodozzl!
EBKAPOR: J, j, lehet, hogy igazad van, de a magunkfajtnak csak lmai vannak s a titkos remny, hogy egyszer valra vlik egyikk. De nzz csak oda, mintha valaki erre tartana.
NYITVARC: Csakugyan, n is ltom. Radsul ketten vannak. Remlem nem ide jnnek! Vgl mg kiszorulunk errõl a j kis helyrõl!
EBKAPOR: Hogy mondhatsz ilyeneket! Nem ltod, hogy az egyik egy asszony, aki gyermeket vr?
NYITVARC: s ha õk az istll gazdi? Bjjunk el, mert mg kidobnak!
(flrevonulnak)
JZSEF: Clhoz rtnk, Mria. Ez az a barlang, amirõl Betlehem laki beszltek. De itt nem maradhatunk. Se meleg, se vz, s az lelmnk is fogytn van.
MRIA: Nekem mr nincs erõm tovbbmenni. A Fiam brmelyik rban megszlethet. Maradjunk itt, Jzsef, Isten majd csak gondoskodik rlunk valahogy. Igazn j hely ez neknk, magunk vagyunk, nem zavarunk senkit...
NYITVARC: (elõlp) Elnzst asszonyom, de sajnos ki kell igaztanom. Mi is itt vagyunk.
JZSEF: Ht ti kik vagytok, s hogy kerltetek ide?
MRIA: Jzsef, ht mi hogy kerltnk ide? Õk is fradtak s szllsra van szksgk. Elfrnk mindnyjan, van itt elg hely!
EBKAPOR: s ti honnan rkeztetek?
MRIA: Nzretben lakunk, a csszr ltal kirt npszmllsra jttnk Betlehembe, de a vrosban mr nem kaptunk szllst.
NYITVARC: Ezeknek a mai csszroknak sincs jobb dolguk, mint hogy megvndoroltassk a npet. De ideje volna vacsorhoz ltni! Van valami lelmetek?
JZSEF: Alig maradt valami s a gyermek is hamarosan megszletik. Mondjtok, elmenntek a psztorokhoz, hogy egy kis tejet s ennivalt krjetek tõlk? Ma jjel szksgnk lesz r.
NYITVARC: Hogyne mennnk! Szaladunk! Nemsokra megjvnk s hozunk mindent, amire csak szksgetek van.
(elmennek)
(A hrom angyal bejn, szembellnak a gyerekekkel, eltakarva Mrit s Jzsefet.)
1. ANGYAL: Most mr lehet nekelni?
2. ANGYAL: (lopva htranz) Bizony, lehet!
KZSEN: A Kisjzus megszletett, rvendjnk, elkldtte õ Szent Fit Istennk,
Betlehemben fekszik rongyos jszolban, azrt van oly fnyessg a vrosban.
3. ANGYAL: Csavargk, psztorok, gyerekek, felnõttek, a Fld minden laki, figyeljetek szavunkra!
2. ANGYAL: Gyermek szletett a Fldre, Dvid hzbl, akit Isten kldtt, hogy megszabadtsa npt buneitõl.
1. ANGYAL: (htrakukucskl) Juj, de aranyos! Mosolyog!
2. ANGYAL: (oldalba ti) Ne ezt mondd, hanem az zenetet!
1. ANGYAL: Gyerekek, mosolyog a Kisjzus!
2. ANGYAL: Legkzelebb Rafaelt hozzuk, te mindent elrontasz!
1. ANGYAL: Legkzelebb hozhatjtok! Ilyen esemny tbbet gyse trtnik a Fldn! Megszletett Jzus, a Megvlttok!
(Angyalok kiszaladnak. Psztorok bejnnek.)
1. PSZTOR: Itt szletett a Megvlt?
JZSEF: Gyertek beljebb! Igen, itt szletett.
2. PSZTOR: Hoztunk neki egy kis elemzsit, hogy hen ne vesszk.
1. PSZTOR: Egy darabka sajtot tudok adni, krlek benneteket, fogadjtok gy, mintha egy egsz nagy, kerek juhsajt lenne.
2. PSZTOR: Egy brnybõr bundcskt adok, mert itt ugyancsak hideg a levegõ. Meg ne fzzk szegny!
MRIA: Legyetek ldottak jsgotokrt!
(A csavargk besompolyognak)
NYITVARC: Elkstnk, bartom! A psztorok mr itt vannak.
EBKAPOR: Megszletett! Ltod, ott van a pici baba! S a csillag mg most is flttnk ll, fnyesen ragyogva.
NYITVARC: S az angyalok jra itt voltak! Ez a Gyermek csakugyan az lehet, akit te vrtl! De mi mit adjunk neki?
EBKAPOR: Taln egy korty srcskt...
NYITVARC: Megõrltl? Egy csecsemõ nem iszik alkoholt! Tged aztn egy percig sem lehetne egyedl hagyni a gyerekkel. vek ta vrod, most meg srrel itatnd?
EBKAPOR: Ht ez csak olyan gondolat volt, nem rted? n is tudom, hogy ilyen kis gyereknek ez nem val, mgis adni szeretnk neki valamit, ami az enym, ajndkozni.
NYITVARC: (A zsebeiben matat.) Van valami abban, amit mondasz, Pajts. Nekem is csak az cska bicskm van a zsebemben. De tudod mit, n ezt adom neki.
(odaadja Jzsefnek) Vigyzz r, aztn ha felnõ, tantsd meg vele faragni!
JZSEF: Derk emberek vagytok, a Fi nevben is ksznm.
EBKAPOR: Nzz krl, bartom: csillog szemu, trdelõ psztorok, s mi is egszen megzavarodtunk. Odaadtad utols kincsedet, s mgis boldog vagy.
NYITVARC: Te pedig olyan kpet vgsz, mint egy bmul szamr!
EBKAPOR: Hogyne bmulnk, hiszen akit nzek, nem ms mint a Szabadt.
NYITVARC: Nzz egy kicsit ms irnyba is! Ismt rkezik valaki.
MRIA: Nem is egy ember! Hrman jnnek, s mind ebbe az irnyba. Gazdagnak ltszanak. Fiamhoz jnnnek õk is?
(A hrom kirly megrkezik.)
GSPR: Messzi trl jttnk, a csillag tjt kvetve. Isten kldttjt, az j kirlyt keressk.
MENYHRT: Nem rkeztnk res kzzel, ajndkot hoztunk neki, aranyat, tmjnt, mirht, hiszen kirlyi sarjhoz ez illik.
BOLDIZSR: Amikor tra keltem, nem tudtam mg, meddig tart a vndorlsom, s clhoz rek-e. Most, a Gyermeket ltva mr tudom, hogy a csillag a nagy Kirly blcsõjhez vezetett, akinek tisztelet, dicsõsg s imds legyen mindrkkn-rkk.
(Az angyalok bejnnek.)
1. ANGYAL: Mindenki megrkezett?
3. ANGYAL: Ej, ht nem ltod? Ma nagyon komolytalan vagy!
1. ANGYAL: Akkor teljestettk kldetsnket, hazatrhetnk.
2. ANGYAL: Mielõtt visszatrnnk, kszntsk nekkel az jszlttet, a vilg Megvltjt!
(Mindnyjan nekelnek)
"Dicsõsg, mennyben az Istennek..."
|