1. jelenet

Narr�tor: Ilyen enyhe t�lre a leg�regebb emberek sem eml�keztek a faluban, m�g a v�n erdõker�lõ sem, aki pedig pontosan a 100. �v�t taposta. Holott k�sz�b�n volt a szenteste, �s a kis h�zakban vid�m k�sz�lõd�s folyt. Csattogott a mozs�rt�rõ, �s a tepsik alj�t zs�rba m�rtott libatollal kenegett�k a h�ziasszonyok. Tyl fav�g� h�z�ban szint�n v�rt�k a kar�csonyt, ha nem is olyan vid�m sz�vvel, mint m�s �vekben. Nyilv�n az enyhe t�l volt az oka, hogy az id�n kevesebb f�t ettek a k�lyh�k, ez�rt nem tellett kar�csonyi aj�nd�kokra a gyerekeknek. Mytyl, a kisl�ny, �s k�t �vvel fiatalabb �csik�je m�r napokkal elõbb kiszagolt�k ezt az elszomor�t� k�r�lm�nyt, �s elhat�rozt�k, hogy csak az�rt is lesz kar�csonyi aj�nd�k. Szenteste d�lut�nj�n, am�g �desanyjuk a vacsor�t k�sz�tette �s az �nneplõruh�kat vasalta, a k�t gyermek eltunt.

(A narr�tor sz�vege alatt az anya tesz-vesz a konyh�ban, vasal, n�ha kitekintget egy k�pzeletbeli ablakon, �s megjegyz�seket tesz, hov� tuntek a gyerekek. Agg�d� arcokat v�g, de nem m�rges. Betoppannak a gyerekek, kez�kben a kalitka, benne a mad�r.)

Anya: Ilyenkor kell hazaj�nni?

Mytyl: Anyu, n�zd milyen gy�ny�ru madarat fogtunk!

Anya: J�, majd megn�zem. Most tegy�tek le, �s menjetek kezet mosni. Apu most j�tt meg az erdõbõl, de m�r felvette az �nnepi zek�j�t. Egy�bk�nt mi�rt j�ttetek ilyen k�sõn, nem l�tt�tok, hogy s�t�tedik?

(�nneplõbe �lt�zve bej�n az apa.)

Tyltyl: Ben�zt�nk Gazdag�k ablak�n. Ha l�tt�tok volna: �gig �rõ kar�csonyf�juk van, megrakva aj�nd�kokkal. Bab�k, kard, cs�k�, puska, tal�n m�g igazi �gy� is! �s zenekar j�tszott a fa alatt! De j� is lehet gazdagnak lenni!

Mytyl: �s meg�ll�tott Berlingot Ang�la, besz�lgett�nk az ablakuk alatt. Szeg�ny olyan beteg...

Tyltyl: �s el akarta k�rni az �j madarunkat, de mi nem adtuk...

Mytyl: Csitt.

Anya: Mi�rt nem adtad oda? Biztosan nagyon �r�lt volna, eg�sz t�len betegeskedik szeg�ny.

Mytyl: Arr�l is �n tehetek tal�n?

Apa: Ez a gyerek maga az �r�k el�gedetlens�g. �r�lj, hogy eg�szs�ges vagy, szaladg�lsz, j�tszol!

Mytyl: Az semmi!

Anya: Mytyl, ne feleselj ap�ddal!

Mytyl: Anyu, mi�rt vagyunk mi szeg�nyek?! (s�r�san mondja)

Apa: Szeg�ny az, aki nem tudja a karjait munk�ra haszn�lni, meg az, akinek nincs f�d�l a feje f�l�tt. De legfõk�ppen az, aki a naps�t�sben is csak az �rny�kot l�tja. Ak�rcsak te, Mytyl, te h�l�tlan �s el�gedetlen kisl�ny.

Mytyl: Mivel legyek el�gedett? Mi�rt nincs nek�nk �gig �rõ kar�csonyf�nk?

Apa: Van otthonod, meleg ruh�d, ennival�d...

Mytyl: A gazdagok habos tort�t esznek �s annyi cukrot, amennyi bel�j�k f�r!

Apa: Van ap�d, aki dolgozik �rted, �s any�d, aki gondodat viseli.

Mytyl: De m�soknak minden�k van. Kast�lyaik, hint�ik, csel�djeik, sz�p ruh�ik...�s mi van nek�nk!?

Anya: Mytyl, hallgass �s sz�gyelld magad!

Mytyl: Nem sz�gyellem magam. Gyul�l�k mindent, ami itt van... Anyu, �n olyan boldogtalan vagyok...

Apa: Kisl�nyom, egyet j�l jegyezz meg: aki boldogtalan, az m�sokat is boldogtalann� tesz...

(Csendesen befejezik a vacsor�t, egy darabig n�ma csend uralkodik, majd Mytyl felpattan �s anyj�hoz szalad.)

Mytyl: Anyu, �gy sz�gyellem magam... Rossz voltam. Megbocs�totok?

Anya: L�tod, mindig megb�nod, m�snap m�gis �jra kezded.

Mytyl: T�bb� soha. Olyan boldog �s el�gedett akarok lenni, mint te! Ugye te mindig boldog vagy?

Anya: Igen...Majdnem mindig...

(�s �ssze�lelkezve s�rnak, �s lassan els�t�tedik a sz�n.)

2. jelenet

Narr�tor: Mytyl nehezen aludt el, �s rossz lelkiismerete m�g �lm�ban is �ld�zte. Elõsz�r Ang�l�val veszekedett a mad�r miatt, majd apj�val vitatkozott. Igaz�n nem tudni, h�ny �ra lehetett, mert senki sem hallotta a torony�r�t �tni, de m�lys�ges s�t�ts�g volt, amikor Mytyl arra �bredt, hogy valaki kopogtat az ajt�n.

Mytyl: Tyltyl, alszol?

Tyltyl: Azt hiszen, nem. �s te?

Mytyl: Hogy aludn�k, amikor besz�lek! Hallottad a kopog�st?

Tyltyl: Valamit hallottam...

Mytyl: Sz�ljunk apunak... Aki ilyen k�sõn kopog, aligha lehet j� j�ratban.

(Rejt�lyes dereng�s t�mad, �s megjelenik a t�nd�r.)

T�nd�r: Berylune t�nd�r vagyok, �s az�rt j�ttem, hogy keress�tek meg a k�k madarat! L�ssatok �lt�zk�d�shez!

Mytyl: A madarat, ami k�k? A k�k madarat? �s mi�rt kell megtal�lnunk?

T�nd�r: Ugye boldog szeretn�l lenni?

Mytyl: Hogyne... De minek a k�k mad�r?

T�nd�r: Buta kisl�ny vagy. Hisz a k�k mad�r jelenti a boldogs�got! No, indulhatunk?

Mytyl: Igen, de hol tal�ljuk meg a k�k madarat?

T�nd�r: Kutatnotok kell a M�ltban... a J�võben... mindenfel�...

Tyltyl: �s te vel�nk j�ssz?

T�nd�r: Term�szetesen, de mivel mindenhov� nem k�s�rhetlek el benneteket, ez�rt magatokkal vihetitek bar�taitokat.

(�tvar�zsolja a kuty�t �s a macsk�t, a gyerekek nagy csod�lkoz�s�ra.)

Kutya: Kicsi Mytylke, aranyos Tyltyl �rfi, v�gre tudok besz�lni! V�gre elmondhatom, mennyire im�dom mindkettõj�ket! Mindig hi�ba ugattam, ritk�n �rtettek meg.

Tyltyl: Õ is tud besz�lni? (A macsk�ra mutatva k�rdi.)

Macska: Hogyne! Ha egy kutya tud!

Mytyl: Jaj, �gy �r�l�k! Meg kell keresn�nk a k�k madarat, ugye vel�nk j�tt�k?

Macska: Mi�rt ne, sz�rakoztat� lehet.

T�nd�r: Mire v�runk? Ne fecs�relj�k tov�bb a dr�ga idõt, induljunk!

Mytyl: Merre menj�nk? Olyan s�t�t van, elt�ved�nk...

T�nd�r: Ne cs�ggedjetek soha! Ha hib�ztok, elvesztitek. A k�k mad�r megvan valahol, tal�lj�tok meg!

Mytyl: Megtal�ljuk, �g�rem!

(A sz�n ism�t els�t�tedik, majd lassan derengeni kezd, �s a barn�s k�dben megl�tj�k nagyap�t �s nagyany�t.)

3. jelenet

Mytyl,Tyltyl: Nagyap�, nagyany�!

Nagyany�: Mytyl, Tyltyl! �leljetek meg gyorsan, h�napok �ta nem gondoltatok r�nk!

Nagyap�: Legutolj�ra h�sv�tkor...

Tyltyl: Nah�t, ilyen meglepet�s, azt hitt�k halottak vagytok!

Nagyap�: Csak az hal meg, akit elfelejtenek. Valah�nyszor gondoltok r�nk, mi fel�bred�nk.

Mytyl: H�t ez nagyon �rdekes! De nem maradhatunk �m sok�ig! Tulajdonk�ppen csak az�rt j�tt�nk, hogy megtal�ljuk a k�k madarat.

Nagyany�: H�t csak ez�rt jutottunk eszetekbe... No nem baj, gyertek megn�zz�k a kalitk�ban, ott biztosan tal�lunk.

Tyltyl: De sz�pek!

Mytyl: K�k mad�r nincs?

Nagyany�: Az ott k�k, a legfelsõ, amelyik �nekel.

Mytyl: Nagyany�, az nem k�k, hanem fekete.

Nagyany�: K�l�n�s, �n k�knek l�tom... H�t egyik sem megfelelõ?

Mytyl: A t�nd�r azt mondta, hogy k�knek kell lennie. �s m�g azt mondta, keress�k minden�tt. Ez itt a m�lt, ugye?

(Nagyany� b�lint.)

Mytyl: Akkor a k�k mad�r nincs a m�ltban. M�sutt keresem, megyek!

Nagyany�: M�g ne! Ne menjetek m�g... �ri�si alm�s lep�nyt s�t�k nektek.

Gyerekek: Nincs idõnk!

(Futnak el, a f�nyek lassan kihunynak, k�zben:)

Nagyap�: Mindig sietnek...

Nagyany�: Az�rt sz�p, hogy eml�keztek r�nk. Tal�n majd �jra elj�nnek...

4.jelenet

(S�t�t van, csak a t�nd�rre esik f�ny, fel� futnak a gyerekek.)

T�nd�r: Itt van a k�k mad�r? Megtal�lt�tok nagyap� h�z�ban?

Gyerekek: Nem...

T�nd�r: Ez�rt ne szomorkodjatok! Keress�tek tov�bb!

Tyltyl: Nem az�rt vagyunk szomor�ak, hanem az�rt, mert igaz�n el sem b�cs�ztunk nagyany��kt�l, a cir�gat�suk is elmaradt...

Mytyl: Vissza se n�zt�nk r�juk, mert a mad�r volt akkor a legfontosabb...

T�nd�r: Most m�r k�sõ. De ne feledj�tek nagyap�tok szavait! �s most induljatok tov�bb!

Mytyl: Hov� menj�nk?

T�nd�r: Ha a m�ltban nem j�rtatok szerencs�vel, pr�b�lkozzatok a j�võben! Ott, hol minden k�k �s ragyog�, mint a tenger...

(Minden els�t�t�l, �s k�k f�ny csalogatja a gyerekeket.)

Narr�tor: �s Mytyl a kistestv�r�vel elindult felfel�. Az volt az �rz�s�k, hogy l�pteik egyre k�nnyebb� v�lnak, mintha v�gleg elv�ltak volna sz�lõ anyjukt�l, a F�ldtõl. Amikor m�r szinte lebegni l�tszottak, egy napf�nyben szikr�z� �ri�si terembe �rkeztek, ahol j�tszadoz�, komolyan besz�lgetõ gyerekcsoportokat l�ttak meg.

Gyerek 1: Nini, �lõ gyerekek!

T�bben: N�zz�tek, �lõ gyerekek!

Tyltyl: Mi�rt h�vnak ezek minket �lõnek?

Mytyl: Nem tudom.

Gyerek 2: Megsz�l�tsam õket?... Ugye ti �lõ gyerekek vagytok?

Mytyl: Igen, ti tal�n nem?

Gyerek 2: Mi v�rjuk, hogy megsz�less�nk.

Gyerek 3: Furcsa ruh�tok van. Mi van a l�batokon?

Tyltyl: Cipõ.

Gyerekek mind: Cipõ??? �s mire j� az?

Tyltyl: Hogy megv�dje a l�bat a hidegtõl, nedvess�gtõl, kavicst�l...

Gyerek 3: Ezt csak a sz�let�s�nk ut�n fogjuk meg�rteni... ( k�zben lemond�an legyint)

Mytyl: Ti mi�rt nem sz�lettetek meg?

Gyerek 1: V�runk a sorunkra. �n csillag�sz leszek, õ tr�nra fog sz�letni, az aki az oll�j�t csattogtatja, szab�, õ tud�s; egysz�val mindenki visz valami aj�nd�kot az embereknek.

(K�zben egy kisgyermek fut fel�j�k.)

Testv�rke: Myltyl, Tyltyl! Csakugyan ti vagytok?

Mytyl �s Tyltyl: Igen, de te honn�t ismersz benn�nket?

Testv�rke: �n is a ti testv�rk�tek leszek.

Mytyl: Vel�nk fogsz �lni?

Testv�rke: Nem tudom mikor, tal�n egy �v m�lva...

Mytyl �s Tyltyl: �h, be pomp�s lesz!

Testv�rke: Sajnos nem maradhatok sok�ig veletek... Csak addig, am�g a torokgy�k...

Tyltyl: Pedig r�vid idõre nem is �rdemes elj�nni...

Testv�rke: A v�laszt�s nem rajtunk m�lik... Na de most m�r vissza kell mennem.

Mytyl: �r�l�k, hogy megismerhettelek. Sz�val j�võ kar�csonykor te hozod nek�nk a boldogs�got. Isten veled.