NARR�TOR: Az eur�pai ember sz�m�ra Isten nagy aj�nd�ka, hogy a Kar�csony mindig hideg. Ak�r h�val k�sz�nt be, ak�r an�lk�l, �jszak�j�n �s hajnal�n sohasem j� hontalan v�ndornak lenni. Hontalan v�ndorok pedig mindig voltak �s mindig lesznek. Kezdve Betlehem �jszak�j�t�l, folytatv�n a sort Andersen Koppenh�g�j�n, a XX. sz�zad v�g�nek Budapestj�n kereszt�l eg�szen az idõk v�gezet�ig.

�s mindig lesznek hozz�nk hasonl� emberek, akiknek kar�csonyi j�t�k ut�n van hova hazamenn�nk, akikre meleg lak�s, meleg �telek �s becsomagolt aj�nd�kok v�rnak.

Megpr�b�ljuk ma megjelen�teni a t�loldalt, a decemberi �jben didergõ, ajt�kon k�v�l rekedt M�ri�nak �s J�zsefnek vil�g�t. Akik kopogtatnak ajt�kon, vagy m�r nem is kopogtatnak. Akik nyomor�s�gukban, visszarettentõ k�lsõ �s belsõ val�s�gukban m�gis hordoznak valamit az �jsz�l�tt J�zusb�l. A kis gyufa�rus l�ny benn�nk is vevõt keres. Port�k�ja pedig maga az Evang�lium: az Isteni Megv�lt� megk�ny�r�lt rajtunk �s megsz�letett egy ist�ll�ban.

(A kisl�ny bej�n)

KISL�NY: Az emberek az utc�n mind a kar�csonyr�l besz�lnek. A fenyõf�r�l, amit d�lut�n majd feld�sz�tenek a szob�ban, a cukorr�l �s a j�t�kokr�l, amit egym�snak aj�nd�koznak. A papa minden �vben �g�ri, hogy nek�nk is lesz kar�csonyf�nk, de, eddig sohasem volt. Tegnap este is azt mondta, hogy ma reggel elmegy dolgozni, �s a p�nzbõl vesz egy kis fenyõf�t. De amikor napkeltekor f�lkelt �s kiment, ut�na siettem �s l�ttam, hogy balra fordul a sarkon, �s nem jobbra. Arra pedig nem a munkahelye van.

R�gebben, amikor kicsi voltam, a Nagymama sokat mes�lt nekem. Elmondta Her�des kir�ly t�rt�net�t, meg a kicsi J�zus�t, aki megsz�letett �s ut�na egybõl menek�lnie kellett a Szent Csal�dnak. Tudom �m, sz�r�l-sz�ra megjegyeztem! Nagyon j� volt be�lni a k�lyha mell� a sarokba �s hallgatni õt. De azt�n elment �s maradt a papa, akitõl minden este csak szid�st kapok. Ma, igaz, hogy �nnep van, m�gis, ez a nap is olyan lesz, mint az �sszes t�bbi. Hazaj�n, kiab�lni kezd...

(Egy nagyot s�hajt. Kintrõl l�ptek zaja hallatszik, bel�p az apa, k�tdecis �veget szorongat)

APA: Hisz te m�g nem indult�l a dolgodra? Eredj az utc�ra, ott a gyufa a sarokban!

KISL�NY: De apa, ma kar�csony van �s azt hittem, hogy nem kell kimennem �rulni!

APA: Ki parancsol ebben a h�zban? �n nap mint nap dolgozni j�rok, ha azt mondom, hogy elindulsz, akkor veszed a ruh�dat �s kim�sz. Meg�rtetted?!

(�t�sre emeli a kez�t. A kisl�ny mag�ra kap egy foltozott kab�tot �s h�tramegy a n�zõk k�z�. Az apa kimegy a sz�nrõl.)

K�RUS:
Apr�, k�k l�bak j�rj�k a v�rost,
k�r�s sz�l: gyuf�t vegyenek!
Rongyokban j�rva, Kisj�zust v�rva
a h�ban cs�pp l�ny didereg.

Vask�lyha l�ngja j�tszik a falon,
t�lakon m�r a csirkemell,
festett Betlehem �ll az asztalon,
f�lh�z�s angyal �nekel.

Sz�ll�st keresve v�gyik melegre,
�tra kelt m�r a szent csal�d.
Kar�csony este, a sz�l nevetve
k�v�n ma boldog �jszak�t.

(A kisl�ny a n�zõk k�z�tt j�n vissza, szakadt ruh�ban, a l�b�n k�t hatalmas papucs. F�l�nken halad �t a gyerekek k�z�tt, f�lmegy a sz�npadra. A tetej�n meg�ll, szembefordul a n�zõkkel. �sszeh�zza mag�n a kab�t sz�rnyait.)

KISL�NY: Nagyon hideg van. Alig j�r valaki az utc�kon. Az emberek mind otthon vannak �s �nnepelnek, csak nekem kell reggel �ta kinn lennem. De hi�ba. Egyetlen sz�l gyuf�t sem tudtam eladni.

(Balr�l bel�p egy suhanc)

SUHANC: Ha a h�zak k�zt j�rtok, a belv�rosban, az ablakokon ben�zve �nnepet l�ttok. Gyerty�kat. Meleget. Mosolyt. Ahonnan �n j�v�k, ott az ablakokon csak kifel� lehetett n�zni, mert magasan voltak, �s k�v�lrõl r�csot szereltek r�juk. Tavaly kar�csonyra k�posztalevest kaptam, meg �t bot�t�st, mert megk�rdeztem, hogy kaphatn�k-e bele egy darab kolb�szt.

�, igen, a nevelõk ott �gyeltek a rendre. Vigy�ztak r�, hogy ne k�rdezz�nk f�l�slegesen. Azt�n ny�ron 18 �ves lettem. Kitettek a kapun. Az utc�n meg�lltam �s egy kõvel bedobtam az ablakot. Kint voltam a r�cs t�loldal�n. A szabadban aludtam, a v�ros sz�l�n. De most hideg van, �s m�g oda is visszamenn�k, mert bent legal�bb fut�ttek. Csakhogy k�l�n�s a vil�g. Eddig kisz�kni nem lehetett, most visszamenni tilos. Kidobnak �s azt mondj�k, kar�csonyozz az utc�n, vagy ahol akarsz!

KISL�NY: Nem akarsz gyuf�t venni? L�tszik rajtad, hogy te is f�zol.

SUHANC: (Nevetve v�gign�z rajta) M�g csak az k�ne! Rosszkedvemben f�l tal�ln�m gy�jtani ezt az eg�sz vil�got. Hanem a papucsod megtetszett! Olyan hatalmas, hogy j� lesz j�t�k-b�lcsõnek eladni valakinek.

(Felkapja a papucsot ami leesett a kisl�ny l�b�r�l, lerohan vele a l�pcsõn, az als� ajt� fel�. Ott megfordul, vigyorogva szam�rf�let mutat a l�nynak, majd az ajt�n �t t�vozik.)

KISL�NY: �llj meg, ez a nagymama papucsa! Semmi m�s eml�kem nincs r�la ezen k�v�l.

(Ut�naszaladna, de a m�sik l�b�r�l is leesik a papucs. Le�l a l�pcsõre �s d�rzs�lgetni kezdi a l�bait. Ezalatt a zenekar halkan j�tszani kezdi: A Kisj�zus megsz�letett, �rvendj�nk. Csak zene, �nek n�lk�l. Ezt zavarja meg az oldalr�l felhangz� zaj. Kisv�rtatva h�rom pity�kos alak t�molyog elõ. K�z�pen meg�llnak �s egym�st �tkarolva "csujogatni" kezdenek.)

3 POLG�R:
Kar�csonykor minden kocsma
eg�sz �jjel nyitva van,
�nnepnap van, nem dolgozunk,
csak n�t�zunk hangosan.

Figyelj re�m, j� bar�tom,
nem rossz dolog a kar�csony!

Annak, aki kital�lta,
dicsõs�g �s �r�k h�la!

Az a legfontosabb k�rd�s,
Hol van itt egy italm�r�s?

(A l�pcsõn lebotork�lva majdnem �tesnek a kisl�nyon.)

1. POLG�R: Nocsak, egy kisl�ny. H�t te mit tekeregsz erre?

KISL�NY: B�csik, vegyenek egy p�r sz�l gyuf�t. Otthon a papa v�rja a p�nzt �s addig nem mehetek haza, am�g el nem adom az utols� sz�lat is.

2. POLG�R: Hogy micsod�t? Gyuf�t? Csak nem azt akarod bemes�lni a b�csiknak, hogy te itt gyuf�t �rulsz?

KISL�NY: De hisz itt van! N�zz�k meg, egy eg�sz skatulya! M�g a pap�m szerezte. �gy �m! �s tegnapelõtt h�rom dobozzal el tudtam adni belõle. No, vegyenek m�r! Csak egy-egy sz�lat!

3. POLG�R: Kisl�ny, kisl�ny! Azt hiszed �tejtheted a b�csikat? Mondd csak, h�ny �ves vagy?

1.POLG�R: Mire tan�tott a papa? Tizen�t? Tizenhat?

KISL�NY: �, ilyen idõs m�g nem vagyok, csak tizenegy. De ezt �n a papa n�lk�l is tudom! De k�rem, legal�bb egy sz�lat vegyenek, k�z�sen, hogy egy r�zp�nzt haza tudjak vinni!

1. POLG�R: Adok egy j� tan�csot, picinyem. �llj f�lre az �tb�l. Nek�nk most fontos dolgunk van.

2. POLG�R: �gy bizony, Nem �r�nk r� itt veled foglalkozni. Csak nem k�pzeled, hogy r�d k�ltj�k a p�nz�nket?

3. POLG�R: F�lre az �tb�l!

(L�knek egyet a kisl�nyon �s tov�bb botork�lnak. Lemennek a l�pcsõn, ki az oldalajt�n.)

KISL�NY: Egyre s�t�tebb van �s a sz�l is erõsen f�j. A l�bamat m�r nem is �rzem, mintha k�t kõdarab lenne. Hazamegyek, h�tha nem zavarnak vissza az utc�ra. Csak legal�bb a papucsom megvolna!

(Kimegy.)

K�RUS:
R�zp�nz n�lk�l, papucs n�lk�l
nagykab�tod csupa folt.
Kisj�zusnak, j�szol�ban
szeretõ oltalma volt:

Szuz M�ria betakarta,
J�zsef gonddal õrizte,
hideg �jben, hogy ne f�zz�k
�k�r, szam�r lehelte.

Hazafel� tartasz f�lve,
nem v�r otthon szent csal�d,
kar�csony este, a sz�l nevetve
k�v�n ma boldog �jszak�t.

(A kisl�ny apja, balkez�vel markolva annak kab�tj�t, kitolja õt a sz�npadra. Jobbj�ban boros�veg. A l�ny ijedten l�peget h�tra.)

APA: Azt mondtam neked reggel, hogy csak akkor merj hazaj�nni, ha eladtad az �sszeset. R�ad�sul m�g a papucsodat is elvesztetted, takarodj vissza a t�rre �s am�g a papucsot meg nem tal�lod, h�zunknak m�g a t�j�k�t is ker�ld el!

(Megh�zza az �veget)

KISL�NY: De hisz mondtam, hogy egy fi� elszaladt vele!

APA: H�t szaladj ut�na, s vedd vissza, vagy csin�lj, amit akarsz, de mindenk�pp ker�tsd elõ!

KISL�NY: Hadd maradjak itthon! Legal�bb ma, kar�csonykor!

APA: Neked akkor lesz kar�csonyod, ha eladtad az �sszes gyuf�t.

(Kimegy a sz�nrõl. A kisl�ny k�z�pen le�l.)

KISL�NY: Ilyen k�sõn m�r senki sem j�r az utc�kon, reggelig biztos nem tal�lok egyetlen embert sem.

(Balr�l bel�p egy h�lgy, mellette �nnepi ruh�ba �lt�z�tt kisl�ny.)

H�LGY: Megjegyezted, kisl�nyom, hogy mit kell mondani?

GYEREK: Kezit cs�kolom, J�rgen b�csi, a J�isten �ldja meg a sok j�t�k�rt, amit k�ld�tt kar�csonyra nekem �s testv�reimnek.

H�LGY: J�l van. �s illedelmesen viselkedj, ne piszk�ld az orrodat, ha k�rdeznek sz�pen v�laszolj, a vacsor�n�l haszn�ld a szalv�t�t, ne a ruh�dba t�r�ld a kezed...

(A gyerek a szav�ba v�g.)

GYEREK: �s Zelma n�ni s�t�tt mandul�s s�tem�nyt? Mert az tavaly olyan j� volt!

H�LGY: Idehallgass, kisl�nyom, tudod, hogy azt az egyet nem tudom elviselni amikor nem v�rod meg, hogy befejezzem a mondatot: - teh�t ne a ruh�dba t�r�ld a kezed, a vacsora ut�n pedig sz�pen oda�lsz a zongora mell� �s elj�tszod a b�csi�knak...

(A gyerek ism�t k�zbekotyog.)

GYEREK: De �n ut�lok zongor�zni, �s nem is fogok elj�tszani semmit!

H�LGY: M�r megint kezded? Vedd tudom�sul, hogy ha ilyen ut�latosan viselkedsz, m�ris megy�nk haza. Meg�rtetted?!

KISL�NY: Asszonyom, vegyen tõlem egy skatulya gyuf�t!

GYEREK: Te kis �gr�lszakadt! H�t te meg honn�t ker�lt�l elõ? N�zd, mama, hisz ez mez�tl�b j�rk�l! F�lf�zik a l�bad, azt�n majd bedugnak az �gyba, megl�tod!

KISL�NY: Elveszett a papucsom, �s a papa nem enged haza, ha nem tal�lok egy embert, aki megveszi a gyuf�t. Vegyetek egy dobozzal, vagy legal�bb egy-k�t sz�lat, j�?

H�LGY: Eridj inn�t, te! Hozz� ne ny�lj a l�nyomhoz! Ki tudja milyen betegs�geket hordozol!

KISL�NY: De �n nem vagyok beteg! H�t igaz�n nem akarnak venni?

H�LGY: Menj innen, nem hallod? Az ilyen kis koldusokat �ssze k�ne gyujteni a rendõr�knek �s bez�rni õket, hogy ne zavarj�k a becs�letes emberek nyugalm�t.

(Kimennek.)

K�RUS:
S�t�t az �j �s kihalt a v�ros,
csak a sz�l s�v�t az utc�n,
melegre, f�nyre v�gyik a sz�ved,
gy�jts meg egy gyuf�t, kisl�ny!

KISL�NY: Nem szabad meggy�jtanom, otthon nagyon megvern�nek �rte.

K�RUS: Gy�jts meg egy gyuf�t, kisl�ny!

KISL�NY: H�t j�. De csak az�rt, mert m�sk�pp tal�n megfagyn�k.

(Meggy�jt egy sz�l gyuf�t. A vet�tõv�sznon megjelenik egy t�l, rajta libas�lt.)

KISL�NY: Egy eg�sz s�lt liba! Ilyet m�g sose l�ttam!

(Odaszaladna a v�szonhoz, de a gyufa kialszik, s a k�p is eltunik.)

K�RUS:
S�t�t az �j �s kihalt a v�ros,
csak a sz�l s�v�t az utc�n,
melegre, f�nyre v�gyik a sz�ved,
gy�jts m�g egy gyuf�t, kisl�ny!

KISL�NY: Gondolj�tok, hogy a liba val�s�g volt, s most tal�n az eny�m lehet?

(�jabb gyuf�t gy�jt. A vet�tõv�sznon megjelenik egy csod�latosan f�ld�sz�tett fenyõfa, k�r�l�tte aj�nd�kok �s boldog gyerekek.)

KISL�NY: Egy igazi kar�csonyfa! V�rjatok meg, ne tunjetek el, szeretn�k �n is k�z�tek �llni!

(A gyufa kialszik.)

KISL�NY: Istenem, m�r csak k�t sz�l gyufa maradt. Mit csin�ljak? Sohasem merek t�bb� hazamenni!

K�RUS:
Gy�jts m�g egy gyuf�t, kisl�ny!

(A kisl�ny meggy�jtja a harmadik gyufasz�lat. A vet�tõv�sznon õsz haj�, mosolyg� idõs asszony arca jelenik meg.)

KISL�NY: Nagymama, nagymama! Vigy�l magaddal! Itt lenn a f�ld�n csak ver�st kapok ami�ta elhagyt�l benn�nket! Ne hagyj most is magamra!

(A gyufa kialszik. A kisl�ny tan�cstalanul �ll a megmaradt egyetlen sz�llal kez�ben.)

KISL�NY: Mit tegyek? Minden sz�p �s j� eltunik, amikor a gyufa kialszik. Nagymama is elhagyott, �vekkel ezelõtt, s �n magamra maradtam. Akkor az �reg pap azt mondta, hogy �r�ljek, mert õ m�r f�nn van a mennyorsz�gban, ahol egyszer majd �jra tal�lkozunk, s akkor t�bb� sosem v�lunk el. De most õ is eltunt, mint a libas�lt �s a fenyõfa.

(A zenekar ism�t az "A Kisj�zus megsz�letett, �rvendj�nk" dallam�t j�tssza. H�tulr�l, a n�zõk k�z�l elindul a Szent Csal�d. M�ria karjai k�zt alszik a gyermek J�zus. F�lmennek a sz�npadra.)

KISL�NY: Ti honnan j�ttetek? Olyan nagyon ismerõsek vagytok. Nem vesztek gyuf�t? M�r csak egyetlen sz�lat tudok eladni.

M�RIA: Nincs p�nz�nk, szeg�nyek vagyunk. A fiamnak egy kis melegre volna sz�ks�ge. Egyetlen apr� tuzl�ngra.

KISL�NY: Ez az utols� sz�l. Ha ezt is meggy�jtom, semmi sem marad. Otthon nagyon ki fogok kapni.

J�ZSEF: Eg�sz este sz�ll�st kerest�nk, de sehol sem fogadtak be minket.

M�RIA: N�zd meg a kisfiamat! Tudod, nemr�g sz�letett �s �n nagyon f�lek, hogy megf�zik.

(A kisl�ny meggy�jtja a gyuf�t, a nagymama k�pe �jb�l megjelenik.)

KISL�NY: Ne tunj el nagymama, v�rj meg!

(Odaszaladna a k�phez, de J�zsef visszatartja.)

M�RIA: V�rj, ne siess sehova! A nagymam�d minket k�ld�tt, hogy, ha akarod magunkkal vigy�nk. M�r r�g�ta v�r t�ged �s mi is v�runk mindannyian. L�tod, a fiam r�d nevet, k�sz�ni a meleget, amit adt�l neki.

KISL�NY: Igaz�n magatokkal visztek?

M�RIA: Igaz�n.

J�ZSEF: �gy l�tom, lassan hajnalodik, ideje indulnunk.

(A kisl�ny leveszi a nagykab�tj�t �s leter�ti a legfelsõ l�pcsõre, majd k�z�sen t�voznak a sekrestyeajt�n.)

NARR�TOR: A hideg reggelen azt�n keresni kezdt�k a kis gyufa�rus l�nyt, de csak a foltozott nagykab�tot �s le�gett gyufasz�lakat tal�lt�k meg. Nem tudta senki, hogy milyen f�nyess�g vette õt k�r�l, amikor M�ri�val �s J�zseffel egy�tt elhagyta ezt a vil�got.

K�RUS:
"Mostan kiny�lt egy sz�p r�zsavir�g..."