M�ra a telev�zi� hatalmas ipar�gg� nõtte ki mag�t kezdeti n�pszerûs�g�hez k�pest, �s t�rsadalmunkban csaknem a legfontosabb csal�dtagg� v�lt.

1955-ben az amerikai lak�sok egyharmada rendelkezett TV k�sz�l�kkel. Akkor m�g csak est�nk�nt volt ad�s, n�h�ny csatorn�n. M�ra azonban tulajdonk�ppen minden otthonban megtal�lhat� a TV, a lakoss�g t�bb mint k�tharmad�nak k�t vagy t�bb k�sz�l�ke is van. L�trej�tt a k�bel TV, sz�mtalan csatorn�val, amelyek a nap 24 �r�j�ban n�zhetõk. Ez k�ts�gtelen�l �ri�si elõrehalad�s a technika ter�n, viszont ijesztõ visszaes�st eredm�nyezett a t�rsadalmi, erk�lcsi �s kult�r�lis �rt�kekben. A TV n�z�s ilyen m�rt�kû elterjed�se mag�val hozta a bûn�z�s n�veked�s�t �s egy�b erk�lcsi k�vetkezm�nyeket.

Ez nem jelenti azt, hogy csak a TV a hib�s, de k�ts�gtelen�l nagy szerepe van benne. Annyira r�sze mindennapi �let�nknek, hogy elker�lhetetlen, hogy hat�ssal legyen r�.

- Mik�zben aggaszt az a szem�t�radat, ami Hollywoodb�l �mlik �s a “55cm-es szennyv�zcsatorna”, ami ott van szinte minden lak�sban, m�gsem ez a legnagyobb baj. - mondja Larry Poland a Mastermedia Internationalt�l. - Legjobban a n�zõk�rt agg�dom, mert az, aki x �r�t n�zi a TV-t naponta - m�g ha kereszt�nynek vallja is mag�t - nem tudja, hogyan lehet ir�ny�tani csal�dja m�dia fogyaszt�s�t. A legt�bb csal�dban a csal�dfõk - �desany�k, �desap�k - nem v�logatj�k meg az otthonukba �raml� dolgokat.…

…a mûsorok megv�logat�sa n�lk�l nem tudjuk k�v�l tartani a gonosz dolgokat…

Ma m�r ott tartunk, hogy n�mely sz�lõ �gy kesereg: "Igaz�n nem tudom, hol ronthattuk el. Tudja, a gyermek�nk a templomban nõtt fel �s m�r gyermekkor�ban megismerte az Urat, most pedig a rockszt�rokhoz akar hasonl�tani �s k�b�t�szerezik." - Az elsõ k�rd�sem mindig ez: "Milyen t�megkommunik�ci�s eszk�z�k vannak az otthon�ban?" Ugyanis ha nem kontroll�ljuk az otthonunkba �s a csal�dtagok gondolkod�s�ba �raml� ad�sokat, akkor ki fog cs�szni a l�bunk al�l a talaj, ha v�dekezni akarunk a m�dia rombol�, er�zi�s hat�sa ellen. Teh�t a kritikus pont, �s a dolog Achilles sarka a kereszt�nyek �s kereszt�ny csal�dok sz�m�ra: j�l n�zz�k meg, mit n�z�nk ill. hallgatunk meg, hogy t�vol tarthassuk a gonosz dolgokat."

A TV ad�sok �s a mozifilmek �rt�krendet �s p�ldak�peket sulykolnak bel�nk.

Michael Medved - filmkritikus �s t�rsadalomkutat� - mindezt megerõs�ti.
"A t�ny az, hogy elõsz�r a csal�dokat kell megv�ltoztatni. Ez pedig azt jelenti, hogy a sz�lõknek szigor�bban kell ellenõrizni�k, mit n�znek vagy hallgatnak a gyermekeik. �s az �g szerelm�re, pr�b�ljunk egy kicsit kevesebbet TV-t n�zni."

Medved szerint egy friss statisztika azt mutatja, hogy egy �tlagos amerikai gyermek 6 �ves kor�ra t�bb idõt t�lt�tt TV n�z�ssel, mint amennyit a sz�leivel val� besz�lget�ssel fog t�lteni eg�sz �lete alatt.

Tal�n azt v�laszolod: "Ugyan. Nem kell ilyen komolyan venni. Az eg�sz csak sz�rakoz�s. A szenny, a k�romkod�s, mind a sz�rakoztat�s r�sze, senki nem veszi komolyan."? Medved r�mutat: Az az igazs�g, hogy mind�ssze 30 m�sodperc alatt el tudnak adni s�rt meg porsz�v�kat. Ugyan�gy, a TV-ben eszm�ket �s �rt�krendet adnak el nek�nk a megsz�ml�lhatatlan �r�nyi TV ad�sban �s a mozifilmekben. Ez pedig l�nyeges dolog. Nagyon is sz�m�t, hogy mit csin�l Hollywood, nek�nk pedig vigy�znunk kell."

M�gis, mi a megold�s? Hogyan tudj�k a sz�lõk a helyes �rt�kek fel� terelni a gyermekeiket?

Dick Rolf, a Dove Foundation munkat�rsa a k�vetkezõt tan�csolja:
"Manaps�g nagyon fontos, hogy a sz�lõk besz�lgessenek a gyermekeikkel �s fejts�k ki az �let dolgaival kapcsolatos �ll�spontjukat - nem elt�lozva, nem is elbagateliz�lva, hanem vil�gosan felt�rva a gyermekek elõtt, amikor csak sz�ba ker�l egy csal�di besz�lget�sen. Ez nagyon fontos, mert a sz�lõk csak az egy�ttes csal�di besz�lget�sek sor�n tudj�k megosztani �rt�krendj�ket a gyermekeikkel. Elv�gre a legfontosabb �r�ks�g, amit gyermekeinkre hagyunk, az �rt�krend�nk."

A m�dia helyes haszn�lat�ra val� tan�t�sban a legfontosabb l�p�s, hogy meg�rtess�k gyermekeinkkel az �rt�krend�nket. �gy �rhetj�k el, hogy a gyermekeink a mi oldalunkon �lljanak a m�dia elleni harcban. Seg�ts�nk nekik meg�rteni a k�l�nbs�get a j� �s rossz k�z�tt �s hogy a Biblia mit mond a j�r�l �s a rosszr�l. Mondjuk el, szerint�nk mi teszi az embert �rt�kess�, al�zatoss�, kedvess�, szeretõv� �s nagylelkûv�. Ha azt akarjuk, hogy tarts�k magukat valamihez az �letben, akkor meg kell azt tan�tanunk nekik. Besz�lgess�nk el egy-egy mûsorr�l. A k�vetkezõ l�p�s, hogy meg�rtess�k vel�k a TV-t, amit n�znek, a helyes k�rd�sek felt�tele: "Nos, ki itt a hõs? Ki a negat�v szereplõ? Mi a mûsor vil�gn�zete?"

Egy olyan korban, amikor az erk�lcsi relativizmus d�vik, sose felejts�k, amire Gary Bauer, a Family Research Council (Csal�dkutat� Tan�cs) munkat�rsa eml�keztet:

Jogaink �s �rt�krend�nk Istentõl sz�rmaznak. Ezeket a Biblia vil�gosan kifejti. Ha ezt figyelmen k�v�l hagyjuk, akkor ak�r minden �vben �talak�thatjuk a t�rv�nyeket �s az �rt�krend�nket, amikor csak az emberek 51%-a valamirõl azt mondja, az t�bb� nem rossz. Ez katasztr�fa, aminek k�vetkezm�nyei m�r l�that�ak.


Te milyen mint�kat k�vetsz a csal�dodban? Hol keresed az erk�lcsi �rt�keket?