Aki �gy gondolkozik, az nem veszi figyelembe, hogy az 50-es, 60-as �s 70-es �vekben gy�keresen m�s term�szet� m�sorok voltak l�that�k. Kijelenthetj�k, hogy a mai sz�l�k �p�t�, csal�dk�zpont� m�sorokon n�ttek fel, amelyek a hagyom�nyos zsid�-kereszt�ny �rt�krendet helyezt�k el�t�rbe. A m�sorok legrosszabb esetben is csak n�h�ny finoman k�t�rtelm� helyzetet vagy egyszer� bolondoz�st tartalmaztak. 

Napjainkban azonban a legn�pszer�bb ifj�s�gi �s csal�di m�sorokban is megtal�lhat� t�bb-kevesebb szabad szerelem, istenk�roml�s, k�z�ns�ges vicc, valamint csal�d- �s kereszt�nyellenes jelenet. Okkultizmus, er�szak �s �nk�nyeztet� materializmus szint�n nagy sz�zal�kban tal�lhat� Hollywood k�n�latban. A j�zan megfontolts�g �s �vatoss�g teh�t fontosabb, mint valaha.

Mindenk�pp meg kell azonban jegyezni, hogy b�r Hollywood val�ban sok minden�rt felel�s, nem csak rossz dolgok l�that�k a TV-ben. Ink�bb a t�lzottan sok TV n�z�s �s a sz�l�k gyakori gondatlans�ga okolhat� a szomor� eredm�nyek�rt. Nem sz�nd�kunk, hogy elriasszuk olvas�inkat a TV-t�l. �ppen ellenkez�leg, How To Get the Best Out of TV, c�m� k�nyv�nkben sok �jszer�, kreat�v �tletet adunk k�zre, hogyan tarthatjuk f�ken �s hogyan ford�thatjuk a csal�d jav�ra ezt az �rt�kes kommunik�ci�s eszk�zt. A kord�ban tartott TV j� sz�vets�ges!

De mivel a 2 �s 11 �v k�z�tti gyermekek �tlagosan heti 27 �r�t t�v�znek szinte fel�gyelet n�lk�l; mivel a gyerekek a t�v�z�sen k�v�l csak az alv�ssal t�ltenek t�bb id�t �s mivel a legt�bb sz�l� nem is tudja, hogy a mai m�dia milyen gondatlanul b�nik gyermek�vel, "Figyelj�nk!"

ER�SZAK �S AGRESSZ�V VISELKED�S

Dr. Jay Martin, az University of Southern California munkat�rsa a k�vetkez�kr�l sz�mol be: "732 gyermek t�bb �ves vizsg�lata sor�n arra jutottunk, hogy a sz�l�kkel val� konfliktusok, a t�rsakkal val� harcol�s, �s a kisebb b�ncselekm�nyek elk�vet�se egyenes ar�nyban �llt a TV el�tt t�lt�tt �r�k sz�m�val." Sajn�latos t�ny—f�leg azon gyermekgondoz�k �s sz�l�k sz�m�ra akik azt az�rt megengedik, hogy a gyermekek a "j�" m�sorokat megn�zz�k—hogy "az agressz�v viselked�s nem a t�v�ben l�tott er�szakt�l f�gg. Az agresszivit�s n�veked�s�t maga a TV n�z�s okozza, nem pedig az er�szakos jelenetek." 1 Teh�t kiz�r�lag a TV n�z�st�l - a TV el�tt t�lt�tt �r�k sz�m�t�l - f�gg az agressz�v viselked�s.

�gy t�nik, hogy a t�ls�gos aggresszivit�s �s a szem�lyek k�z�tti s�rl�d�sok ellen k�t dologgal v�dekezhet�nk. Legel�sz�r is cs�kkents�k a TV el�tt t�lt�tt �r�k sz�m�t. Ezut�n z�rjunk ki minden er�szakos TV m�sort a programjainkb�l, hogy ezzel ne n�velj�k gyermekeinkben ok n�lk�l a f�jdalom �s a szenved�s ir�nti �rz�ketlens�get.

TAN�ROK �S OKTAT�FILMEK

Mik�zben nagybet�s �js�gc�mek k�vetelik a jobb teljes�tm�nyt a di�kokt�l, minden eddigin�l t�bb bizony�t�k van arra, hogy a TV h�tr�nyosan befoly�solja a di�kok iskolai teljes�tm�ny�t. A legl�nyegesebb, hogy min�l t�bbet n�z egy gyermek TV-t, ann�l nagyobb a negat�v hat�s a tanul�s�ra �s a fejl�d�s�re. Az iskolareformot csal�dreformmal kell p�ros�tani—a TV n�z�si szok�sainkat kell megv�ltoztatni.

A SZEX �S A SZEXUALIT�S F�LRECS�SZOTT N�ZETE

A sz�lesk�r�bb �s jobb t�v�programok ir�nti ig�ny miatt egyre t�bb h�ztart�sban fizetnek el� k�belt�v�re. �m az els� dolog, amit be kell l�tniuk, az az, hogy a havid�j nem biztos�tja a jobb m�sorokat. �pp ellenkez�leg. Felm�r�st v�geztek 450 olyan hatodikos di�k k�z�tt, akik k�belt�v�t n�ztek. Ez alapj�n Godfrey Ellis, az Oklahoma State University professzora kimutatta, hogy megd�bbent� m�d�n 66%-uk n�zett havonta legal�bb egy olyan m�sort, ami meztelens�get vagy er�s szexualit�st tartalmazott.

Honnan vannak a kereszt�ny gyermekek elszomor�t� erk�lcsi n�zetei? Legink�bb a gondatlanul n�zett TV-b�l. El�fordulhat, hogy egy gyermek heti egy �r�t j�r vas�rnapi iskol�ba, �s esetleg m�g k�t �r�t templomba �s egyszer sem hallja, hogy Isten tiltja a h�zass�gon k�v�li szexet. Ha emellett korl�tlan mennyis�gben n�zheti a vil�g �rt�krendj�t heti 25-30 �r�ban, akkor mi�rt gondoljuk, hogy nem lesz r� hat�ssal?

TESTS�LYPROBL�M�K

Dr. Robert Klesges a Memphis State University kutat�ja arra jutott, hogy "a TV n�z� gyermekek kevesebb kal�ri�t �getnek el percenk�nt—nem csak j�tsz�, de m�g az olvas� vagy az �ppen “semmit sem csin�l�” gyerekekn�l is kevesebbet --, csaknem olyan keveset, mint az alv� gyerekek."2 Min�l s�lyosabb a gyermek, ann�l komolyabbak a k�vetkezm�nyek. �tlagos tests�ly� gyermekekn�l, "a TV n�z�s 12 sz�zal�kos (anyagcsere) visszaes�st eredm�nyezett… A t�ls�lyos gyerekekn�l ez az �rt�k �tlagosan 16 sz�zal�k volt."3 Dr. Klesges maga is a k�zenfekv� megold�st javasolta: "Minden tests�lyprobl�m�kkal k�zd� ember sz�m�ra j� �tlet, ha egy kicsit lefarag a TV el�tt t�lt�tt id�b�l �s helyette t�bbet mozog."4

REKL�MOK

Becsl�sek szerint egy �tlagos gyermek 20,000 rekl�mot l�t �vente. A feln�ttekkel ellent�tben, akik gyakran lehalk�tj�k a rekl�mokat, vagy kirohannak a mell�khelys�gbe a rendelkez�sre �ll� 60-180 m�sodperc alatt, a gyerekek szeretik a rekl�mokat. Szeretik, ha megmondj�k nekik, mi a men�… �s azt�n eszerint �lnek.

FANT�ZIAJ�T�K

Alig n�h�ny sz�l� van csak tudat�ban annak, hogy a TV teljesen megv�ltoztatta a gyermekek id�t�lt�seit. R�gebben a gyerekek az id� nagy r�sz�ben j�tszottak �s a k�r�l�tt�k l�v� vil�got fedezt�k fel. Ma azonban a gyerekek a fotelba gy�kerezve t�ltik az idej�ket, szem�ket a TV-re sz�gezve.

A gyerekek, akiknek piszkosan, kifulladva �s horzsol�sokkal tele kellene hazaj�nni�k, manaps�g csak a pislog�sban edzik magukat, mik�zben �r�kon �t �lnek elb�v�lve a k�perny� el�tt. A bizony�t�kok azt mutatj�k, hogy a TV cs�kkenti az emberek �n�ll�s�g�t �s h�tt�rbe szor�tja azt a k�pess�get, hogy logikusan �s pontosan fejezz�k ki gondolataikat. A t�v�z�s passzivit�sra cser�li a l�tfontoss�g� j�t�kokat.

A CSAL�DDAL T�LT�TT ID� �S A KOMMUNIK�CI�

Amikor a Michigan State University �ltal v�gzett egyik felm�r�s keret�ben 4-5 �ves gyermekeket k�rdeztek arr�l, hogy a TV �s az �desapjuk k�z�l mit adn�nak fel sz�vesebben, egyharmaduk az �desapj�t jel�lte meg. Egy m�sik tanulm�ny szerint: "egy �tlagos 5 �ves gyermek hetente (csak) 25 percet t�lt az �desapj�val, m�g 25 �r�t a TV el�tt."5

A sz�l�k gyakran megb�nj�k, hogy nem t�lt�ttek t�bb id�t gyerek�kkel, b�r "k�tharmaduk …val�sz�n�leg elfogadna egy gyakoribb t�voll�ttel j�r� �ll�st, ha nagyobb fizet�ssel vagy megbecs�l�ssel j�rna."6 Az id�korl�tok mellett, amelyek megk�tik a csal�di kapcsolatok �pol�s�ra ford�that� id�t, ugyanolyan nagy probl�ma az �tlagos csal�dok helytelen TV haszn�lata.

A helytelen�l haszn�lt TV megfosztja a gyerekeket annak lehet�s�g�t�l, hogy megtanuljanak m�sokkal kapcsolatot teremteni, bele�rtve a sz�l�ket �s testv�reket. A mai fiatalok pedig v�gynak a csal�ddal val� szoros kapcsolatra. Egy 750, 10-16 �ves gyereket �rint� amerikai, orsz�gos, nemzetis�geket is figyelembe vev� felm�r�sben a megk�rdezettek h�romnegyede a csal�di egy�ttl�tet v�lasztan�, ha v�lasztania kellene ez �s a TV n�z�s k�z�tt.7 Egy �r� kem�ny szavaival sz�lva: "A sz�l�k becsapt�k a gyermekeiket a saj�t c�ljaik miatt, amikor a TV-t egy �lland� �s k�nyelmes dad�nak tett�k meg."8

Ennek ellen�re meg vagyok gy�z�dve, hogy a csal�di id�beoszt�s feletti uralom elveszt�se az egyik legbonyolultabb probl�ma, amivel a mai sz�l�knek szembe kell n�zni�k. Felismerj�k ugyan, hogy az �rt�krend, ami megszak�t�s n�lk�l �mlik a szob�nkban �ll� TV-b�l, teljesen ellent�tes azzal, amit szeretn�nk, ha gyermekeink maguk�v� tenn�nek. Azt is l�tjuk, hogy teljesen elv�sz a rem�ny arra, hogy besz�lgess�nk vagy valamit megosszunk a t�bbiekkel, amikor a k�z�s asztaln�l a szavunkat elnyomja TV fecseg�se, m�gis bekapcsolva hagyjuk. Ha figyelembe vessz�k, hogy egy �tlagos h�ztart�s csaknem 50 �r�t t�lt hetente TV n�z�ssel, mik�zben anyu �s apu csup�n 27½ percet sz�n ugyanazon h�t alatt egym�sra figyel�sre �s besz�lget�sre, nem csod�lkozhatunk, hogy mindez megviseli a kapcsolatot. Amikor pedig a csal�d k�rt szenved, azt a t�rsadalom is meg�rzi.

B�rmilyen kor� is a gyermek, sz�ks�ge van a sz�l�kkel val� kapcsolatra. Hab�r a kamaszok sz�beli kirohan�sai az ellenkez�j�t sugallhatj�k, sz�ks�g�k van arra, hogy a sz�l�-gyermek kapcsolatban �rezz�k, hogy szeretik �ket, �s eligaz�t�sra is sz�ks�g�k van a feln�tt �let dolgaiban. Josh McDowell - �r� �s el�ad� - sokszor elmondja, hogy gyakran j�nnek hozz� olyan kamaszok, akik meg vannak gy�z�dve r�la, hogy sz�leik nem szeretik �ket. Arra a k�rd�sre, hogy mi�rt �rzik �gy, sokan azt v�laszolj�k: egyszer�en nem �rzik magukat fontosnak. A sz�leik m�r nem pr�b�lnak id�t ford�tani r�juk. Val�j�ban az amerikai csal�dok milli�iban a helytelen�l n�zett TV v�lt a tartalmas emberi kapcsolatok legnagyobb akad�ly�v�.

Egyszer egy izgalmas �sszej�vetelt tartottunk kereszty�n tizen�vesekkel, ahol szembes�tett�k �ket a TV n�z�si szok�saikkal. Miut�n az �sszej�vetel v�get�rt, egy l�ny sz�gyell�sen odaj�tt a feles�gemhez, Karenhez. A l�ny teljesen �sszet�rt, mikor r�j�tt, hogy a TV mennyire bef�szkelte mag�t � �s sz�lei ill. Isten �s a csal�dja k�z�. Meg volt gy�z�dve r�la, hogy sz�lei sz�m�ra fontosabb a TV, mint �. Ez a tin�dzser t�rt�netesen szeretett volna k�zeledni a sz�leihez, de a csal�dj�nak a TV-hez val� hozz��ll�sa lehetetlenn� tette az igazi k�zels�get. Az eg�szben az a legbosszant�bb, hogy a sz�lei meglep�dn�nek, tal�n fel is h�borodn�nak, ha valaki r�mutatna, hogy a TV t�l el�kel� helyet foglal el az � �tlagos kereszt�ny csal�djuk �rt�krendj�ben.

El�fordult m�r, hogy amikor valaki a csal�dodban szeretett volna megbesz�lni egy probl�m�t, azt v�laszoltad: "Psszt, TV-t n�zek."? Ha igen, akkor ez azt jelenti, hogy a TV a legfontosabb, minden m�s pedig csak zavar� t�nyez�. Mikor az emberek f�l� helyezz�k a TV-t, el�ruljuk magunkr�l, val�j�ban mennyire is �rt�kelj�k a k�r�l�tt�nk lev�ket.

Ne felejts�k, hogy a gyerekek a sz�l�i p�ld�b�l tanulnak - legyen az letargia vagy szeret� buzgalom, durva szavak vagy szel�d besz�d. Szeretn�nk mostant�l t�bb figyelmet szentelni a csal�dunknak, a bar�tainknak, a gy�lekezet�nknek? Nem kell t�bb, mint hogy elhat�rozzuk, hogy az elk�vetkez� 1 vagy 2 h�tben v�ltoztatunk a TV n�z�si szok�sainkon. Ne hagyjuk, hogy a TV kihaszn�ljon minket, ink�bb haszn�ljuk mi a TV-t!