Az ut�bbi �vtizedekben heves vita folyt errõl a k�rd�srõl, �s m�g ma is sokan �llnak az egyik vagy m�sik oldalra. Vajon Hollywood egyszerûen filmre viszi a t�rsadalmi megfigyel�seket, vagy a m�dia lassan megv�ltoztatja a t�rsadalmat?

Egy �tlagos amerikai csal�d naponta 6 �r�t t�lt TV, video vagy mozifilm n�z�ssel. Dick Rolfe - aki mozi �s TV szak�rtõ, valamint a csal�di �rt�keknek megfelelõ filmeket kiv�logat� Dove Foundation vezetõje - megjegyzi: "…ha ennyi ideig n�z�nk valamit, az megv�ltoztatja a vil�gn�zet�nket �s a p�ldak�peinket. Azt hiszem ez�rt rombol� n�h�ny film �s TV mûsor. … (a n�zõk) hamis benyom�st, torz�tott k�pet kapnak a val�di �letrõl.

Dr. Ted Baehr, a kereszt�ny “Movie Guide” (Mozikalauz) munkat�rsa szerint: “Mindez nagyon is oka annak, hogy a t�rsadalom romlott, erk�lcsi �rt�kei pedig zil�ltak.”

…a t�rsadalom t�kr�zi a filmek �s a TV mûsorok �rt�krendj�t…

Rolfe szerint a mozifilmek �rtalmatlans�ga melletti �rvek hamisnak bizonyulnak annak a 6000 f�ggetlen felm�r�snek f�ny�ben, amik pont ennek az ellenkezõj�t igazolj�k. Nemr�g a Media Scope t�bb �ves felm�r�st v�gzett a k�beltelev�zi�k t�mogat�s�val. �sszefoglalva, a tanulm�ny - a saj�t f�ggetlen eredm�nyei �s a megl�võ eredm�nyek alapj�n - azt bizony�totta, hogy a mûv�szetek hat�ssal vannak az �letre, az �let k�veti a mûv�szet p�ld�j�t, a t�rsadalom pedig t�kr�zi a filmek �s a TV �rt�krendj�t.

De vajon a m�dia lez�ll�se a t�rsadalom erk�lcsi visszaes�s�nek fõ oka? Vagy van m�g n�h�ny figyelmen k�v�l hagyott t�nyezõ?

…Megn�zve m�s orsz�gokat, t�l egyszerû lenne kiz�r�lag a filmeket �s a TV-t hib�ztatni ezek�rt a probl�m�k�rt…

Dr. Michael Suman a The Center for Communications Policy koordin�tora a Los Angeles-i University of California-n h�rom �ves kutat�st folytat a telev�zi�ban l�that� erõszak hat�sair�l. Dr. Suman Jap�nban �s m�s �zsiai orsz�goban is �lt �s tanult. A k�vetkezõkben kifejti �ll�spontj�t a m�dia hat�sair�l:
"Soha nem mondan�m, hogy a t�megkommunik�ci�nak nincs jelentõs hat�sa �s befoly�sa az emberekre. Igenis van. De mindemellett nagyon leegyszerûs�ten�nk a dolgot, ha minden�rt csak a TV-t okoln�nk. Ha megn�z�nk t�voli orsz�gokat, mint pl. Jap�n, l�thatjuk, mennyire igaz mindez."

"A Jap�n m�dia erõszakosabb, mint az amerikai. De n�zz�k meg pl. a csal�dok fel�p�t�s�t. Amerik�ban a gyermekek 30%-a h�zass�gon k�v�l sz�letik. A amerikai feket�k k�z�tt ez a sz�m 70% is lehet. Ugyanez Jap�nban 1%. Ezzel �sszef�gg a le�nyany�k sz�ma. Amerik�ban 16-szor annyi a le�nyanya, mint Jap�nban. A Jap�n t�rsadalomban pedig sokkal kisebb az erõszakos bûncselekm�nyek sz�ma, mint Amerik�ban. Amerik�ban 10-20-szor nagyobb a gyilkoss�gok �s erõszakos nemi k�z�s�l�sek sz�ma. Ha figyelembe vessz�k a t�bbi orsz�got, l�tjuk, hogy nem okolhatjuk mindez�rt kiz�r�lag a TV-t �s a filmeket."

A s�rtetlen csal�dok �s az erõs �rt�krend fontoss�ga

Vajon mi�rt tudja Jap�n ennyire sikeresen megzabol�zni a m�di�t, hogy ne befoly�solja a befoly�solhat� n�zõket? Dr. Suman szerint ez az�rt van, mert Jap�nban a csal�d nagyon fontos dolog. A korm�ny felismerte, hogy a s�rtetlen csal�dok fenntart�sa l�nyeges. Az egys�ges csal�dokat t�mogatj�k a korm�nyrendeletek, az ad�t�rv�nyek �s az iskolai illetve egyetemi felv�teli szab�lyok. A h�zass�gon k�v�l sz�letett gyerekeknek nagyon neh�z helyzet�k van Jap�nban. Az iskol�k h�tr�nyosan megk�l�nb�ztetik a t�rv�nytelen gyerekeket �s megtagadj�k a felv�telt. Jap�nban a csal�dok egys�gesek, s ez fontos szerepet j�tszik abban, hogy mi�rt ilyen alacsony az erõszakos bûncselekm�nyek sz�ma Jap�nban.

Hogy mi�rt van kev�sb� kit�ve az �rintetlen csal�d a m�di�ban l�võ erõszaknak? T�bb t�nyezõ is k�zrej�tszik, de tal�n a legidev�g�bb a sz�lõk befoly�sa a gyerekek �let�re.

Dr. Debra Kowalski, gyermekpszichol�gus hangs�lyozza:
"Ha a gyermek�nk n�z valamit a TV-ben, mi pedig l�tjuk, hogy valami helytelen dolog k�vetkezik, �s beleavatkozunk �s kikapcsoljuk, akkor ezzel egy nagyon fontos dolgot tan�tottunk neki: azt, hogy az a bizonyos dolog nem val� neki. Ha egy sz�lõ elmegy gyermek�vel a moziba �s valami helytelen dolog l�that� a k�pernyõn �s azt mondja: "Ez nem neked val�. Menj�nk ki!" �s kiviszi a gyermeket, az m�ly hat�ssal lesz a gyerekre."
Nagyon fontos a gyermekek �let�ben a j� �rt�krend, amit k�vetkezetesen alkalmazni kell - nem csak a gyerekekre, hanem a felnõttekre is.

Ted Baehr, m�diafigyelõ megerõs�ti a m�dia helyes haszn�lat�nak sz�ks�gess�g�t:
"A m�dia helyes haszn�lat�ra val� tan�t�sban a legfontosabb l�p�s, hogy meg�rtess�k gyermekeinkkel az �rt�krend�nket. �gy �rhetj�k el, hogy a gyermekeink a mi oldalunkon �lljanak a m�dia elleni harcban. Seg�ts�nk nekik meg�rteni a k�l�nbs�get a j� �s rossz k�z�tt �s hogy mi a Biblia illetve a mi v�lem�ny�nk a j�r�l �s a rosszr�l. Mondjuk el, szerint�nk mi teszi az embert �rt�kess�, al�zatoss�, kedvess�, szeretõv� �s nagylelkûv�. Ha azt akarjuk, hogy tarts�k magukat valamihez az �letben, akkor meg kell azt tan�tanunk nekik. Egy val�s vil�gban �l�nk, amit egy val�s Isten teremtett. Ezek nagyon fontos dolgok. A k�vetkezõ l�p�s, hogy meg�rtess�k vel�k a TV-t, amit n�znek, a helyes k�rd�sek felt�tele: "Nos, ki itt a hõs? Ki a negat�v szereplõ? Mi a mûsor vil�gn�zete?"

Dr. Kowalski szerint a t�rsadalom egyszerûen nem besz�l lelki �rt�kekrõl, de ezen v�ltoztatni kell. V�g�l is mi a legfontosabb dolog, amivel foglalkoznunk kell? A lelki �rt�kek.

A TV k�sz�l�k nem fogja megsz�ntetni az �let erk�lcsi probl�m�it. Mindenkinek sz�ks�ge van egy helyes �rt�krendre, hogy az alapj�n viszonyulhasson a m�di�hoz �s az �let egy�b dolgaihoz. �s ez�rt fel kell ismern�nk, hogy nem a szem�lyes v�gyaink hat�rozz�k meg, mi a j� �s mi a rossz.

Ma sokaknak azt tan�tj�k, hogy nincsenek �r�k �rv�nyû erk�lcsi szab�lyok. Egy�rtelmû, hogy Isten ezzel nem �rt egyet. Az igaz �letre h�v el minket �s arra, hogy mindenben vigy�zzunk a csal�dunkra, m�g a TV n�z�sben is. Igenis vannak �r�k �rv�nyû �rt�kek, amiket a Biblia �r le. Pollster �s George Gallup Jr. sok �vi tanul�s alapj�n szil�rdan hiszik, hogy a kereszt�nyeknek "meg kell felelni�k Krisztus elv�r�sainak… Vannak abszol�tumok, ez nem k�rd�ses."

"Szabads�gunk �s �rt�krend�nk Istentõl sz�rmaznak - mutat r� Ted Baehr. - Ezeket a Biblia vil�gosan kifejti. Igaz�b�l minden t�rv�nyt elt�r�lhetn�nk �s kif�ggeszthetn�nk a t�zparancsolatot, ami az erk�lcsi ir�nyelvek legvil�gosabb gyûjtem�nye, amit az emberis�g valaha is l�tott. Ez minden t�rv�ny alapja. Ha ezt figyelmen k�v�l hagyjuk, akkor ak�r minden �vben �talak�thatjuk a t�rv�nyeket �s az �rt�krend�nket, amikor csak az emberek 51%-a valamirõl azt mondja, az t�bb� nem rossz. Ez katasztr�f�hoz vezet, aminek k�vetkezm�nyei m�r l�that�ak."

Az 5M�zes 11,18-21 Isten azt parancsolta az Izraelieknek, hogy tan�ts�k meg gyermekeiknek, mi mindent tett Isten �rt�k. "Vegy�tek az�rt a sz�vetekre �s lelketekre ezeket az ig�ket, k�ss�tek jel�l kezetekre, �s legyenek fejd�szk�nt a homlokotokon. Tan�ts�tok meg ezeket a fiaitoknak is, besz�lj r�luk, ha otthon vagy, �s ha �ton j�rsz, ha lefekszel, �s ha felkelsz. �rd fel azokat h�zad ajt�f�lf�ira �s kapuidra, hogy hossz� ideig �ljetek, �s �ljenek fiaitok is…"