Catherine Marshall
2010.06.03. 14:20
Tizenöt éves korában Catherine Marshall Isten vezetését érezte, hogy átadja Neki életét és emberi vágyait.
Istennel találkozni minden sarkon
Tizenöt éves korában Catherine Marshall Isten vezetését érezte, hogy átadja Neki életét és emberi vágyait. Az Istennel találkozni minden sarkon című művében azt írta: "Két álmom volt: az egyik, hogy az Agnes Scott Főiskolára járjak (Atlantában), és hogy felkészüljek arra a csodálatos férfira, akik eljön értem, hogy feleségül vegyen.
"Végül felvettek az Agnes Scottba. Bár tettem félre egy kis pénzt... még mindig több száz dollár hiányzott." Középiskolai ballagására a válság tönkretette a gazdaságot, és a hatások az édesapja fizetésében is megjelentek, aki egy kis gyülekezet lelkipásztora volt.
Egyik reggel az édesanyja az ágyra borulva, sírás közben talált rá. "leült mellém (és azt mondta), 'Te és én most azonnal rendbe tesszük a dolgokat ... Tudom, hogy helyénvaló, hogy főiskolára járj. Minden problémára van megoldás. Kérjük Istent, hogy árulja el nekünk, hogyan válthatjuk valóra ezt az álmot.'
"Egy gombóc a torkomban megállított. Tudtam, hogy mit kell tennem. "És Uram, (imádkoztam), átadom Neked az álmomat. Feladom. A Te kezedben van. Te döntesz.'"
A fiatalkori őszinteség hangneme jellemezte egész életét. "Megtanultam, hogy az Istennel való kapcsolatunk ára az, hogy minden álarcot és színlelést levetkőzünk. Teljes őszinteséggel kell elé járulnunk, 'úgy, ahogyan vagyunk' - vagy inkább ne tegyünk semmit. Őszinteségem megkönnyebbülést hozott; elmosta a bűntudatot és megerősítette a hitemet."
Catherine az Agnes Scott-ba járt. Ott találkozott és házasodott össze Peter Marshall-al, aki később az Egyesült Államok Szenátusának lelkésze lett.
Bár a kezdetekben csak rövid időre találkoztak, Catherine úgy érezte, hogy beleszeret a skót lelkészbe. Azonban Peter prédikációs beosztása és lelkészi feladatai kevés időt adtak a randevúkra.
Isten ismét arra kényszerítette őt, hogy tegyen félre minden személyes vágyat. Csak azután kezdett el a kettejük közti szerelem növekedni, miután a kapcsolat kimenetelét imában átadta Istennek. Végül az utolsó évben Peter megkérte a kezét.
Azt írta: "Három éven át reménytelenül szerelmes voltam Peter Marshallba, és most eljött életem legnagyobb pillanata - leánykérés álmaim férfijától. Én pedig haboztam. Miért? Abban a pillanatban ébredtem rá arra, hogyan működik Isten az emberek életében, és abban a pillanatban sokat növekedtem.
"Majdnem az első találkozásunktól fogva egy furcsa, Istentől kapott végzetet éreztem Peter iránt. Emiatt elsődleges fontossággal bírt az a bizonyosság, hogy nekem szerepem van-e abban a sorsban.
"Megtanultam, hogy mivel Isten szeret minket, gyakran úgy vezet minket, hogy saját kedves álmait ülteti szívünk szikkadt földjébe. Amikor az álom felnövekedett, és eljött megvalósulásának ideje, ámulatunkra és örömünkre ráébredünk arra, hogy Isten akarata a miénk lett, és a mi akaratunk Istené." 1936. november 4-én Catherine és Peter összeházasodtak.
Még csak huszonhárom éves volt, amikor ő és Peter Washington D. C.-be költöztek, ahol Peter a New York avenue-i presbiteriánus gyülekezet lelkésze lett. 1940. januárjában megszületet egyetlen fiuk, Peter Jon. Addigra férje hírneve, mint Isten mélyen elkötelezett embere, tovább növekedett. kongresszusi képviselők, szenátorok és az élet más területeiről származó emberek látogatták az istentiszteleteket.
Szolgálatuk csúcsán Catherine-nél tuberkolózist diagnosztizáltak. akkoriban az egyetlen gyógymód a teljes nyugalom volt. A doktorok bizonygatták, hogy három-négy hónapon belül meggyógyul, de két évvel később az állapota változatlan maradt.
A depresszió érzésével küzdött, miközben látta, hogy fia és férje az övétől különálló életet élnek. Naplója vált lelki vigaszává, amibe feljegyezte beszélgetéseit Istennel, és a reményt, amit Ő hűségesen megadott.
Egyik éjjel a szülei házában Isten közelségének érzésével ébredt fel. "Tudtam, hogy Jézus szeretettel és kedvesen mosolyog rám... Viselkedése, mintha azt mondta volna: "Nyugalom! Nincs itt semmi olyasmi, amire én ne viselnék gondot."
"Dávid 23. zsoltárának feledhetetlen igazsága valóra vált az én esetemben. Ez a felkészülés ideje volt - lelki felkészülésé - a változások kavargó életére, hatalmas, nagyszerű, követendő pillanatokra és az alámerülő hullámvölgyekre."
Röviddel később a röntgenek jelentős gyógyulást mutattak Hat hónap múlva az orvosok teljesen gyógyultnak nyilvánították.
"Az évekre visszatekintve most már látom, hogy az a kényszer, hogy a zöldellő réteken a nyugodt folyók mellett kellett feküdnöm - hálószobánk elszigeteltségében - egyben a felkészítés ideje volt. Napról-napra Isten volt a tanító, és én a diák. Életem hátralevő részében szükségem lesz rá, és még jobban az örökkévalóságban."
Röviddel később, amikor Peter hirtelen halálának híre megérkezett, Isten megadta neki a szükséges reményt. "'Bizony, jóság és kegyelem kísérjen téged életed napjaiban,' volt az Ő személyes ígérete a számomra, és egy fiúnak, akinek most már nagyon hiányzik az édesapja."
Ráébredve arra, hogy most már nagyobb felelősség és cél hárul rá, Catherine ismert keresztény íróvá és szónokká vált. A Férfi, akit Peter-nek Hívtak, a férje életrajza, egyike legismertebb könyveinek. Haláláig Catherine Marshall Isten véget nem érő kegyelmének vibráló tanúja maradt.
|