Az Elkötelezett Élet

Charles Haddon Spurgeon, az angol baptista prédikátor, szemléletes és érzelmileg töltött istentiszteleteivel megváltoztatta az evangéliumi kereszténység arculatát. Manapság, több mint száz évvel a halála után, több kiadványt találhatunk Charles Spurgeon nevével fémjelezve, többet bármilyen más - élő vagy halott - keresztény szerzőnél.

Spurgeon 1834-ben született az angliai Essex-ben, régre visszavezethető protestáns érzülettel. Sprugeon példaképei olyan elszánt protestánsok voltak, akiket halálra égettek hitük miatt, és olyan merész puritánusok, mint John Bunyan, akit bebörtönöztek meggyőződése miatt.

Tizenöt éves korában 1850-ben tért meg. Miközben egy előre megbeszélt találkozóra tartott, a lezúduló hóvihartól menedéket kellett keresnie egy kis vidéki templomban, ahol Isten megnyitotta szívét a megváltás üzenetére.

Spurgeon így számol be az esetről: "A prédikátor az Ézsaiás 45:22-t olvasta. 'Rám figyeljetek a föld legvégéről is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincs más!' Nem volt másra szükség - legalábbis nekem - mint prédikátor szavaira. Azután megállt, odamutatott, ahol én a karzat alatt ültem, és azt mondta: 'Az a fiatal ember ott, nagyon nyomorútul néz ki'...majd így kiáltott, 'Figyelj! Figyelj, fiatal ember, figyelj most!'

"Soha nem tudom elmondani, hogyan történt, de alighogy megláttam kinek hiszek, azt is megértettem miben hiszek...Miközben haza felé tartottam a kicsiny imaházból, úgy éreztem minden hópehely hozzám szól, és arról a megbocsátásról beszél, amire rátaláltam, mert Isten kegyelméből fehér voltam, mint a hulló hó."

Spurgeon első prédikációját 1851-ben tartotta. Szolgálatának kezdetétől stílusát és képességét kiemelkedőnek tartották. A szószéken való megjelenésének olyan neveket köszönhet, mint "a prédikáló csodafiú" és a "szónokok hercege" Később alapított egy lelkipásztor képző iskolát, amely ma is működik az angliai South Norwood-ban.

Jézus Krisztusnak való elkötelezettség

Lenyűgöző szónokként Spurgeon azt mondta, hogy csak egyetlen célja olt: "Fogom a beszédemet, és egyenesen a kereszthez viszem." Egyetlen égő vágy lángolt a szívében - lássa, ahogyan az emberek hit által Jézus Krisztushoz jönnek. "A megváltó hit azonnali kapcsolatot jelent Krisztussal, elfogadjuk és befogadjuk őt, csak rá támaszkodunk, hogy Isten kegyelme által megigazulást, megszentelést és örök életet kapjunk," mondta Spurgeon.

A Szentíráshoz, a fegyelmezett imához, és isteni élethez való elkötelezettségével Spurgeon a szószéken állva mutatott példát. Ez önmagában erőt adott szónoklatainak.

Azonban Spurgeon életének volt egy gyenge oldala - az egészsége. Egy tudós egyszer azt írta: Valószínűleg teljesen jogos az az állítás, hogy Spurgeon-nak mindene meg volt - kivéve a jó egészséget. Folyamatosan különféle betegségektől szenvedett, és gyakran komoly depresszió uralkodott el rajta. Végül ötvenhét éves korában csúzos köszvényben halt meg."

Mély lelki próbáin keresztül Charles Spurgeon olyan leckét tanult a keresztény elkötelezettségről, amelyet csak kevesen mernek vállalni.

A keresztény nehézsége és öröme című prédikációja is fizikai szenvedésének hatására született. Ebben azt mondja: "A lelkem olyan mélyre süllyedt, hogy egy órán át gyermekként sírtam, és a végén azt sem tudtam miért." Meg volt arról győződve, hogy mindannyiunk életében szükség van a szomorúságra." A csüggedés nem jó tulajdonság; hiszem, hogy az egy vétek. Én is szívből szégyellem magam, amiért beleestem, de biztos vagyok, hogy nincs rá más gyógyír, mint az Istenbe vetett szent hit."

Elhívásunk az elkötelezettségre

A szenvedés alkalmassá tesz minket, hogy Isten felhasználjon. Elégeti önző énünket, amelyik gyakran figyelmet és rangot követel magának. Isten a hit által mindannyiunkat a Jézus Krisztusnak való erős elkötelezettségre hív el. Amikor így teszünk a félelem, a fájdalom, a neheztelés és az elszigeteltség érzése elveszíti hatalmát, és Krisztus valóban mindenek Ura lehet. Ekkor Charles Haddon Spurgeon-höz hasonlóan mi is elérhetjük a lelki érettség olyan mélységeit, amit addig el sem képzeltünk.

Spurgeon azt mondta: "Akár százszor is lemerülnék, hogy felvidítsak egy elcsüggedt lelket. Jó, hogy én is nyomorúságban élek, mert így tudom, hogyan szóljak ahhoz, aki elcsüggedt."

Hatalmas fájdalma között 1891. június 7-én, mint utólag kiderült, utolsó prédikációjában Charles Spurgeon azt mondta az egybegyűlteknek: " Ő (Jézus Krisztus) a legnemesebb szívű kapitány. Soha nem volt hozzá fogható a hercegek között. Mindig a leghevesebb csatában találunk rá. Amikor hidegen és metszően fúj a szél, őt a domb nyílt oldalán találjuk. A kereszt nehezebbik vége, mindig az Ő vállán nyugszik.

"Ha megígéri, hogy hordozza terhünket, akkor hordozni fogja. Ha van valami, ami kegyelmes, nagylelkű, kedves és gyengéd, ami bőkezű és pazarló a szeretetben, azt mindig Benne találod meg.

"Több mint negyven évig szolgáltam Őt, áldott legyen a Neve! Nem volt semmim, csak az iránta érzett szeretet. Örülnék, ha még negyven évig szolgálhatnám Őt itt lent, ha az kedves lenne a szemében. Az Ő szolgálata, élet, békesség és öröm. Ó, bárcsak egyszer megismerhetnétek! Isten segítsen felsorakozni Jézus lobogója alatt, akár már ma!"